Lanford Wilson finom humorral átszőtt drámája egyszerre felemelő és kiábrándító: nem fél tükröt mutatni annak, amit a leginkább szeretnénk elrejteni magunk elől. Őszintének vélt hazugságok, elfogadásba bújt kirekesztés, hamis önigazolás, megszokásból működő szerelmek világa ez. Nagyon hasonlít a miénkhez.

Hogy kerül egy történetbe egy sikeres forgatókönyvíró, egy iszákos étteremvezető, egy magányos koreográfusnő, és egy szarkasztikus meleg marketinges? Nos..egy fiatal fiú meghal…valaki egy barátot,valaki egy testvért, valaki egy titkolt szerelmet, és valaki a támaszát veszíti el. De másképp nem találkoztak volna…akiknek kellett.”Ez nem opera. Ez az élet. Miért kell a szerelemnek mindig tragikusnak lennie? Ezt kéretik elégetni.”